KRÚDY GYULA A SZÉPÍRÓ, A HALHATATLAN LEGENDA
(Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, 1933. május 12.)
író, újságíró, a magyar modern próza kiemelkedő alakja.
A KIS KRÚDY, MINT CSELÉDLÁNY FIA
Apja, Krúdy Gyula (1850–1900) dzsentri jómódú ügyvéd, városi képviselő, kisnemesi gyökerekkel. Anyja, Csákányi Julianna, a Krúdy család cselédje, alacsonyabb származású. A tizedik gyermekük születése után kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Nagyapja tudomására jutott, hogy a család szobalánya, az akkor 18 éves Csákányi Julianna gyermeket vár fiától, haragjában elzavarta a szolgálólányt a háztól, aki pár hónapig terhesen kőművesek mellett dolgozott. Krúdy apja azonban szobát bérelt számára, és ezt látván a család is megenyhült, a szolgálólányt, fiuk párjaként visszafogadták. Krúdy szülei nagyon eltérő társadalmi rangjának köszönhetően jól ismerte a szegénység és a gazdagság világát is, ami írói munkásságán lépten-nyomon felfedezhető.
Anyjától, s talán még inkább apai nagyanyjától, Radics Máriától örökölte színes fantáziáját, bohémsága bizonyára Krúdy nagyapjától, a 48-as honvéd vitéztől és legendás nőcsábásztól ered. Apja józan életű ügyvéd volt, aki gyermekeit szigorban, de szeretettel nevelte. Fiát is ezen a pályán szerette volna látni, élete végéig nem tudott beletörődni, hogy író lett belőle.
IFJÚ KRÚDY, MINT FÉRJ
Nyíregyházán a gimnáziumi évek alatt kezdett el írni. Az iskola újságában és a Nyírség összes lapjaiban megjelentek publikációi. A helyi sajtóban felfigyeltek csavaros gondolataira, fordulatos, érzelmes írásaira. Budapestre, amikor felkerültek a publikációi, Spiegler Bellát kérték meg, hogy foglalkozzon Krúdy Gyulával. Ő indította el az írói karrierjét Budapesten és az országban. Később feleségül vette és született tőle három gyermeke: Gyula, Ilona és Mária majd a második házasságából Váradi Zsuzsannától született Krúdy Zsuzsa.
Krúdy magányos farkasként élte az életét, semmilyen irodalmi körhöz nem tartozott, egyszer ellátogatott a Petőfi Társaság rendezvényére, többet nem ment. Ezzel lezárult az irodalmi körök látogatása. Sajátos, egyedi írásstílust alakított ki, a gazdag szókinccsel rendelkező író belopta magát az olvasók szívébe. Elkezdődött az újságírói karrierje, élete folyamán, több mint kettőezer cikket, közel háromezer novellát és közel kilencven regényt hagyott maga után.
Kicsapongó életet élt, mindennap járta az éjszakai szórakozóhelyeket, bordélyházakba járt.
Krúdy konflissal és fiákerrel közlekedett, lovas bérkocsival. A kocsisok gyakran tették fel azt a kérdést: Krúdy úr hová megyünk? A válasz így hangzott: Haza, de nagy kerülő úton!
Kedvenc helyeit mindennap végigjárta. A Meteor Szállót, A Három Hollót, Japán Kávéházat, Magyar Király Hotelt, Tabánt. A házassága Bellával megromlott, a kicsapongó életvitele miatt.
ROYAL SZÁLLODA, MARGITSZIGETI SZÁLLÓ KALANDOK
Krúdy megismerkedett Váradi Reginával a Royal Szálló igazgatójának feleségével, szerelmi viszonyt folytatott a hölggyel és beköltözött a szállodába.
Később egy alkalommal Váradiné meghívta a siófoki nyaralójába Krúdy Gyulát, akkor találkozott először a 16 éves Zsuzsa lányával. Az első pillantásra szerelmesek lettek egymásba, Krúdy az ottlét után magával vitte a fiatal lányt. Váradiné és férje utánuk mentek, a pályaudvarról hazahozták. A későbbiekben Zsuzsa bekerült egy internátusba, majd megkereste az írót, ekkor már a margitszigeti szállóba lakott. Odaköltözött, majd 19 éves korában terhes lett kislányukkal Zsuzsannával. Krúdy elvette feleségül a nála 21 évvel fiatalabb hölgyet.
A PÉNZ HATALMA KRÚDY ÉLETÉBEN
Krúdy Gyulának az életviteléhez nagyon sok pénzt kellett, ezért mindig talált támogatókat, pályázatokat, ahol hozzájutott nagyobb összegekhez. Jó viszonyt ápolt a cukorgyáros irodalomtörténész Hatvany Lajossal, egyik alkalommal meghívta az osztrák kastélyába, két hétig ott tartózkodott. Krúdy levelet írt feleségének, hogy sajnos még nem sikerült beszélni anyagiakról a Lajossal, „de úgy látom nagy a gond, mert az asszonynál van a pénz”.
Krúdy Gyula egyik alkalommal hazautazott szüleihez Nyíregyházára. Édesapja nem volt otthon. Elkérte édesanyjától a lovakat és elindultak mulatni a kocsissal. Egész hajnalig ment a dorbézolás, ettek, ittak, énekeltek, majd délelőtt megjelentek gyalog. Édesanyja megkérdezte, hogy hol vannak a lovak? Krúdy Gyula azt felelte, hogy otthagytuk a lovakat számla ellenében. Édesanyja egy nyaklevessel válaszolt, majd kiváltotta a lovakat.
Az első házasságából született Mária nevű lánya egy szomorú levelet írt az édesapjának: „édesapa te egy jó nevű gazdag író vagy, édesanyánk nagyon nehezen nevel bennünket, néha még ennivalót sem tudok vinni az iskolába. Segíts nekünk, hogy tudjak tovább tanulni, küldjél nekünk egy kis pénzt”.
Egy irodalmi pályázatot nyert Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond, 7000 korona volt a fődíj. A győzteseknek a pénz bizonyos százalékát fel kellett ajánlani a fiatal és szegény íróknak. Krúdy levelet írt a kuratórium vezetőjének, Kosztolányi Dezsőnek, hogy nem szeretné nyilvánosan átvenni a díjat, mert akkor oda jönnének azok az emberek, akiknek tartozik. Nem lenne elég a díj összege a kifizetésre, még neki kellene kipótolni. Egy év múlva új levelet írt az író, melyben kérte Kosztolányit, hogy most én vagyok a szegény, kérném a pályázatból a támogatást. A válasz Kosztolányitól: sajnos már nem vagyok a kuratórium tagja.
KRÚDY ÉS A GASZTRONÓMIA
Krúdy nagyon szerette a különleges ízeket. Az Újházi-tyúkhúsleves a szakács Újházy Ede barátja találmánya. Krúdy egyik kedvenc étele lett, gyakran rendelt Újházy-féle tyúkhúslevest. Krúdy népszerűsége tette híressé sokunk kedvenc ételét. Repertoárjába tartozott a velős csont, mely nem más, mint főtt marhacsont pirítóssal tálalva. Az íróról nevezték el a fűszeres sertéshúst, a Krúdy pecsenyét. A legenda nevéhez fűződik a Krúdy Fröccs: 1 l borban 1 dl szóda és 9 dl bor.
KRÚDY MUNKÁSSÁGA
Krúdy a munkában nagyon kitartó, következetes és fáradhatatlan munkabírása volt. Műveit a kritika és a közönség is értékelte, ám az 1920-as évekre szinte elfelejtették. A második világháború után viszont elfoglalta az őt megillető helyet irodalmunkban és ma is a 21.század egyik legjobb és legjelentősebb prózaírójának tartják számon. Krúdy Zsuzsa lányának mondta: ha nem Krúdyt, akkor Jókait olvass!
Krúdy Gyula egyértelműen kicsapongó életet élt, a zűrös élete mellett, már említettem, hogy több mint kettőezer cikket, közel háromezer novellát és közel kilencven regényt hagyott maga után. Leghíresebb művei: Hét Bagoly, A vörös postakocsi, Szindbád, Álmos könyv (apai nagyanyja naplójának ötletéből született meg).
Több, mint húsz álnéven publikált. Leggyakoribbak: Ábrándi, Nők öreg híve, Óbudai remete, Régi ablakok alatt sétáló, Szindbád.
Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi című regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
Margitszigeten a nagy és kis szállóban Bródy Sándorral és Szép Ernővel lakott.
Krúdy Gyula és Ady Endre nagyon jó barátok voltak, Ady Endre éjszakái címmel egy könyvet is írt Adyról. A Nyugat szerkesztősége Krúdyt kérte fel, hogy megírja a nekrológot Ady haláláról.
PILISY RÓZA A MŰVELT KURTIZÁN „A MAGYAR KAMÉLIÁS HÖLGY”
Apponyi gróf felfedezettje Pilisy Róza, aki kitűnt szépségével és okosságával, a gróf pártfogoltja lett. Tanítatta, később lakást vásárolt neki. Róza úgy döntött, hogy férfiak társaságában fog művelődni, társalkodó hölgy lesz. Tehetős kuncsaftok segítségével - Apponyi gróf, hercegek és királyok, politikusok, jómódú, befolyásos férfiak - felépült a Magyar utca 21. szám alatt Pilisy Róza patinás, elit fogadója. A férfiak titkos találkozóhelye, ahol az irodalom és az erotika jól megfért egymás mellett.
Krúdy Gyula egyik törzshelye volt, szerelmi szálak fűzték Rózához. Pekár Gyula irodalomtörténész, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagozatának a tagja, államtitkár, Pilisy Róza törzsvendége, a nagy szerelme lett. Pekár arra kérte Rózát, hogy hagyjon fel a ház vezetésével, akkor elveszi feleségül. Róza nem akart felhagyni, dulakodásba fajult a vitájuk. Róza nagyon súlyosan megsérült. A rendőrség megjelent a helyszínen és megállapították, hogy ő nem követhetett el öngyilkosságot. Pekár Gyula nagyon befolyásos ember volt, ezért elsimította az ügyet, nem lett következménye. Később Pilisy Róza elmesélte Krúdy Gyulának az igaz történetet, majd megírta a Francia kastély című kisregényében. Pekár Gyula kezébe került a könyv. Magára ismert a regényben, sértve érezte magát, mindent elkövetett, hogy tönkretegye Krúdy Gyulát. Betiltatta a könyveit, kiköltöztette a margitszigeti otthonából, munkát nem kapott, tönkrement.
KRÚDY GYULA VÉGNAPJAI
Krúdy már nagyon beteg volt, szív, máj, tüdő problémákkal küszködött, többször kezelték a Liget Szanatóriumban. Sajnos segíteni már nem tudtak rajta.
Krúdy Gyula végnapjai igen szomorúak voltak a Templom utca 10. sz alatt. Az Óbuda Önkormányzata szükséglakást biztosított a családnak. Egy szoba-konyhában lakott feleségével és lányával, nagyon rossz körülmények között. A közös udvaron disznókat is tartottak. Kevés volt a lakbér és a fizetnivaló, de már azt sem tudta kiegyenlíteni, tartozást halmozott fel. Kapott egy levelet 1933. május 5-én a hivataltól, hogy ki kell költözni a lakásból, de az író ezt már nem érte meg.
A szépíró Krúdy Gyulát itt érte a halál 1933. május 12-én hajnalban élete 55 évében. Felesége a halál órájában nem tartózkodott otthon. Surány Pál mérnök szerelmével vigasztalódott, sokszor éjszakára is a férfi bécsi úti lakásában tartózkodott. A gyászév letelte után hozzáment feleségül.
Krúdy Gyula a karizmatikus egyéniségével, különcségével, meghatározó alakja volt a magyar szépirodalomnak. Úgy élt, ahogy senki sem tudott. Bevezette az embereket az ínyenc ételek birodalmába. Sokszínűségével a hölgyek bálványaként élhette a hétköznapok ünnepét. A 190 cm robusztus alakjában egy óriási gyermeki lélek lakott, akinek fogalmazásában megbújt a titkok világa. A szépíró bennünk lakik, mellyel átölelte Magyarországot.
Vác, 2022. szeptember 10.
Szerkesztette:
Németh Nyiba Sándor iró, költő
a Magyar Kultúra Lovagja
a Krúdy Kör elnöke
JÓZSEF ATTILA TERÉZVÁROSI ÉVEK
A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, József Attila (1905-1937) otthonai közül kiemelném Terézvárost, ahol mozgalmas éveket hagyott maga után. József Attila sok helyen lakott a fővárosban. József Attila édesanyja halála után, még maradt Etelka nővérével a Ferenc téri lakásban, majd Makai Ödön és felesége József Jolán vették őket magukhoz 1920-ban. Megkezdődött a terézvárosi élet, a Lovag u. 3. szám alatti lakás cselédszobájában 1926-ig. A lovag utcai lakás dr. Makai Ödön tulajdona volt. A szigorú, de jót akaró Makai Ödön, József Attilából rendes embert akart nevelni, emiatt gyakran előfordultak a konfliktushelyzetek. A gyámja volt, a kapcsolatuk nem felhőtlen, ezért vidékre küldte több helyre. Makón járt gimnáziumba, Espersit János befogadta otthonába, Caca leánya szobájában lakott. Jelenleg múzeum, eredeti berendezésekkel. Eperjesi Kálmán osztályfőnök és Galamb tanár úr segítették az irodalmi pályáján. Makai Ödön, írógépeltetésekor ismerte meg József Jolánt, majd feleségül vette. Családja rossz szemmel nézte a frigyet, mert Jolán keresztény származású, ezért Makai jobb társaságok előtt titkolta Jolán múltját, a nevét is Lucie-re változtatta. A testvéreknek is titkolniuk kellett a házaspárhoz való tartozást. Eta csak szobalányként, Attilának pedig szigorúan „doktor uraznia” kellett sógorát. Eközben Ödön és Jolán házassága1922-ben felborult, a nővérek elköltöztek otthonról. A családi konfliktus lehetett, hogy a serdülő fiú öngyilkosságot kísérelt meg. Attila nem tért vissza a Lovag utcába, nyári vakáció alatt vidéken tanító lett, csőszként, napszámosként is dolgozott. A Lovag utcában később helyreállt a béke. Attila megismerkedett Juhász Gyulával, az ő ajánlásával 1922-ben megjelent az első verses kötete a SZÉPSÉG KOLDUSA. A Nyugatban is megjelentek versei. Attila még csak 17 éves, irodalmi társaságokba, kávéházakba járt. Makói és Szegedi tartózkodása után, albérletekben húzta meg magát, a családi összeveszések elkerülése végett.
Lovag utcát követte az Andrássy út 6. sz. 3. emelet 12. sz. cselédlakás. Itt 1928-tól két éven át lakott József Attila. Vágó Márta az első nagy szerelme feljárt hozzá, nagy hatással volt Attila költészetére. A nélkülözés szót jobb használni, hiszen itt nem lehetett élni, fűtés, szék, asztal nem volt, alig evett. Egyik levelében írja, hogy „39-es a lábam, 43-as lakkcipőben járok”. Napokig ki sem mozdult. Ki kellett költöznie, mert jelentős tartozást halmozott fel, cserébe ott kellett hagynia a könyveit, amiket sosem szerzett vissza. Ezt követően „anyátlanul élt” végül ismét Etelkával összeköltözött, a Margit körút 46. sz. társasház negyedik emeleti lakásába. Később megismerkedett Szántó Judittal, aki odaköltözött, kettő évet töltöttek el a Margit körúti lakásba.
Mindig a lakbérrel volt a gond József Attila esetében, így a körútról is menniük kellett. Szántó Judittal 1932-ben a terézvárosi Székely Bertalan u. 27. sz. alatti egy szoba-konyhás lakásba költözött. További anyagi gondok, elhatalmasodó mentális betegsége, bár Judit mindent megtett, hogy jobb élet mosolyogjon rájuk. Hiába, szép lassan elhidegültek egymástól. József Attila más nőbe szeretett bele, Judit öngyilkosságot kísérelt meg. Újra menniük kellett, mert már itt is elmaradtak a lakbérrel. Terézvárosból Zuglóba 1933-ban „város peremén” a Korong utca 6. sz. alá költöztek. Judittal itt ért véget a kapcsolata 1936-ban, rá egy évre a költőóriás élete is. József Attila a zseni, utód nélkül hagyta itt a földi létet.
PETÖFI NYOMÁBAN
A Krúdy Gyula Irodalmi Kör alkotói PETÖFI NYOMÁBAN „Krúdys hittel” című könyvét tartod a kezedben. Az őskövület Petőfit, a világirodalom öt legnagyobb költője között tartják számon. Az irodalomtörténészek szerint, Petőfi minimum 4 helyen született, több mint 6 helyen halt meg. Ötvennégy nyelvre fordították műveit, kétszáz településen járt, száz helyen írt verseket. Petőfi lépteibe süpped a lét. Kétszáz szerelmes verse látott napvilágot, ebből száz vers Szendrey Júliához íródott. Júlia nemcsak feleség, egy írógéniusz volt. Szenvedélyes szerelmük megölelte a forrongó világot. A nehéz sorsú forradalmár mélyen szántó megfogalmazásai lényeglátók. A lázadó költő megváltoztatta a magyar irodalom jellegét. Egyedi írásai új értelmezést nyertek a költészet palettáján.
Székely Gábor Petőfi-kutató, Krúdy-Aranyérmes, a Magyar Kultúra Lovagja, író, költő ötlete alapján valósult meg az antológia. Az alkotók esszéket, verseket írtak a költőről, festmények és grafikák is helyet kaptak az antológiában. A Petőfi Irodalmi Múzeum után, a legnagyobb magángyűjteménnyel Székely Gábor rendelkezik, Magyarország büszkesége. Az emlékmúzeum a Kunszentmiklósi Helytörténeti Gyűjteményben található. Gábor a kiadvány teljeskörű finanszírozását vállalta. Az érdeklődő olvasók számára kuriózum az antológia.
Az örökkévalóság misztikumában lebeg Petőfi titokzatos rejtélye. Az időtlenség sziklájába véste a magyarság hitvallását, az idő szava hozzánk szól.
Németh Nyiba Sándor
A Magyar Kultúra Lovagja
Krúdy Kör elnöke
SÉTA A TEMETŐBEN
Mi, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagjai 2023. június 22-én, egy verőfényes nyári délután
lélekemelő és örömteli sétán vettünk részt a Fiumei-úti Sírkertben, a Krúdy Kör elnökének,
Németh Nyiba Sándornak a Magyar Kultúra Lovagjának vezetésével.
A temetői sétán Elnök Úr rengeteget mesélt, sok új információt is átadva lelkes csoportunknak.
Minden sírhoz, költőóriáshoz volt egy-egy külön története, amiket sokszor „szájtátva” hallgattunk.
A mintegy kétórás sétán – dacolva a nagy meleggel – Németh Nyiba Sándor fáradhatatlanul mesélt,
tanított, érdekes, tankönyvekben nem olvasható „sztorikat” osztott meg velünk.
Visszaadni nem lehet azt a rengeteg ismeretet, amit elnök úr átadott, de legyen az alábbi egy
összefoglalója az általa vezetett irodalmi, temetői sétának.
A Fiumei úti sírkert több mint temető, egy különleges szeglete a világnak. Katedrális, ahová,
ha belépsz, megáll körülötted az idő. Legalább olyan világhíres kultuszhely, mint a párizsi
Pere-Lachaise, ahol olyan óriások nyugszanak, mint Moliere, Chopin vagy Jim Morrison a
legendás Doors énekese, író és költő. De itt van nekünk ez a csodálatos arborétum, ahol a
ritka és gyönyörű fák és növénykülönlegességek árnyékában olyan óriások nyugszanak, mint
Kossuth Lajos, Erkel Ferenc, a Petőfi család, Arany, Ady , József Attila, s szinte vég nélküli a
sor. A gazdag növény-és állatvilágáról arborétumként is ismert temetőkert mintegy 56
hektáron terül el. Amit a sírkert történetéről tudni kell, hogy több mint százhetven évvel
ezelőtt nyílt meg Pest köztemetőjeként. A XIX. század végére Magyarország legrangosabb
kegyeleti helyévé vált. Itt áll Batthyányi Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma.
A temető nemzeti nagyjaink mellett az 1849 óta egymást váltó történelmi korszakok
lenyomatát is őrzi. Itt nyugszanak legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra
nagyjai. A síremlékek nagy része művészettörténeti érték, híres szobrászok és építészek
alkotása. A temetőkertet 2016. óta a Nemzeti Örökség Intézete ápolja.
*
Sétánk során megálltunk (nem ebben a sorrendben) Ady Endre sírjánál, Léda asszony sírjánál. Ady és Léda kapcsolata egy ismert és páratlan történet, de ami mögötte volt...
A LÉDA –ROMÁNC
Sokféle történet kering az irodalomtörténetben, annyian és oly sokféle képen
megírták e romantikus és egyben tragikus románc történetét, hogy nehéz pálcát törni
az igazság mellett. Én a költőnek hiszek, amit a költő maga mesélt el. A Vér és Arany
ajánlásában hangzott el :„egy asszony akarta, hogy ne legyek néma” S jóval később a
Nyugat ünnepi számába írt önéletrajzában így vall:
„Elmondom mivé lettem én ez asszony által,…./ hogyan tett azzá, ami vagyok.
Asszony volt, egy hozzá jutott versem küldte, / megfogta a kezemet
s meg sem állt velem Párizsig. /Mindig ezt az asszonyt szerettem.
Szájában és szívében voltam. /S ő volt a szám s az én szívem.”
Mikor már eltemettem a trónom /S voltam a senkibbnél senkibb…..(Hiába hideg a Hold)
A Léda-zsoltárokban az életvágy szólalt meg, valódi szerelem fűzte álmai asszonyához.
Lázadás volt ez a szerelem, amit Ady nyíltan felvállalt a megbélyegzés ellenére.
Elválások és egymásra találások sorozata volt ez a szerelem. A Léda versekben nem
a felhőtlen boldogság, az őszinte szerelmi érzés dominált, hanem a soha be nem teljesülés,
a nyugtalan szomjazás jellemezte. A szerelmesek közt mindig ott állt a halál (ahogy Krúdy hívta,
az öreg), mely gyötrelmes fájdalmat és céltalanságot sugall. 1912-ben eljött a Léda-regény
vége, az ELBOCSÁTÓ SZÉPÜZENET.
A költő rádöbben, hogy nincs tovább, a szerelme már nem igaz, s úgy érzi, hogy a legtöbb nőben
csak önmagát kereste. „Híven soha se szerettem”…
Kegyetlen gondolatok, sok mindent visszavett a szépségből, sokan állították, hogy semmi sem
volt igaz, de ez egy hamis állítás, Adyról egész lényével ellentétes. A tény pedig tény marad, ennyi
szép és igaz költői vallomást egyetlen asszony sem kapott, sem a magyar, sem a világirodalomban.
Ő lett a magyar ugar megváltó asszonya az Ady teremtette mitológiában. E versek örökké
Léda-asszonyé maradtak.
S bár Csinszka mindent elvett Lédától, amit fizikai értelemben el lehetett venni, a legendához nem
férhetett hozzá, s ez így is marad az idők végeztéig.
ADY TEMETÉSE
Olyan vad volt a temetés, mint amilyen Ady Endre élete is volt. Talán egy tucat tudhatta a sok ezerből, aki a Múzeum-kertben hömpölygött, hogy ki is volt Ady Endre. Neve megtöltötte az újságok hasábjait. A Köztársaság halottja,- írta róla a hírlap, el is jött mindenki, aki nem akart ellenforradalmár lenni…. Néha felmorajlott a tömeg, Arany János szobrán is lógtak, gyerekek és katonák. Nem volt rend Ady temetésén, miért is lett volna, hisz nem volt rend sehol az országban. A forradalom szele lecsapott a csendes múzeumi kertbe…..” az a láthatatlan, ismeretlen helyről indult szél, amely csak jön valahonnan, veszettül száguld, embereket és fákat csavar ki, hegyeket és birodalmakat dönt fel….és a költő, aki mindezt megjövendölte, magasan úszott a tömeg fölött”…. Azt gondolom: nagyon szép temetésed volt. Mindegy is, hisz úgy sem éltél, csak szenvedtél…. csak szomorkodtál….”Te utolsó kuruc!” Most már a szfinx hátán ülsz, már soha sem esel le”. Krúdy Gyula (Naplómból) részlet
*
Utunkat folytatva, Kosztolányi, Karinthy Frigyes, és Ferenc, Faludy György Jókai Mór, Móricz
Zsigmond, és Heltai Jenő (a női szívek nagy varázslójának) sírjai előtt is eltöltöttünk egy kis időt.
Elismerően bólintottunk Munkácsy Mihály panteonjánál, ennél szebb helyen nem is nyugodhatna
a nemzet asztalosa és festőművésze, a romantikusan realista ábrázoló festőművész, aki missziót
teljesített, aki európai és magyar polgárként vált neves festőművésszé. Munkáiban (Golgota- Trilógia)
a magyar történelmi festményeken a fájdalom képi megjelenítése és átélése volt művészetének egyik
legértékesebb eleme, s amellyel keresztény magyarként szerzett megbecsülést az egész művelt világ
előtt. Kicsit lemaradva a csoporttól, megálltam egy különálló szobornál, melyről egy nagyszakállú,
bölcs zarándok nézett vissza rám: Halja Kend, Táncsics?....Igen, ő volt az, a nyolcvanöt évet megélt
író, költő és forradalmár sírja előtt álltam. Hosszabb időt szenteltünk az óriások: Ady, Babits Mihály,
Szabó Lőrinc, Krúdy Gyula és József Attila sírjánál, ahol a legendák verseit szavaltuk. Babits és
kortársai Adytól Juhász Gyuláig, Kosztolányitól Osváthig, Tóth Árpádtól Krúdyig. Móricztól
Ignotusig csak néhányan, és még mennyien vannak az Óriások szigetén. S nagy örömünkre
bolyonghattunk közöttük lelkes apró Gulliverként. A legenda, Krúdy Gyula sírjánál is elmerengtünk
arról, hogy mekkora ember volt, nemcsak fizikai voltában, hanem páratlan szellemével és tudásával
korának meghatározó személyisége, egy zseni volt. Élete utolsó időszakára már rányomta bélyegét a
betegség és a szegénység, de az utolsó pillanatig remélt és dolgozott.
Babits és kortársai, - ez nem egy mű címe - még nem írta meg senki, de egy jelenség, akár egy
lendületes szín-gazdag metafora. Babits és kortársai gondoskodtak róla, hogy így is legyen.
Babits szerint „a jó előadás, a jó stílus” nemesen egyszerű és tárgyhoz mért, ahol az
emberekre teendő hatásról van szó, ott minden gondolatnak helyértéke van, mint tizedes
számrendszerben a jegyeknek” Ám az óriások szigetén sincs béke, ők is gyűlölnek és szeretnek,
ugyan úgy, mint mi, csak ők nagyobbra nőttek. Ismerjük Babits és Szabó Lőrinc történetét,
a két nagy költő barátságáról, magas hőfokú szellemi kapcsolatáról, a szakítás halálig viselt
fájdalmáról. A fiatal költő számára Babits volt a követendő példa, kapcsolatukat folyamatos viták
tartották életben, amely építő jellegű volt, s a tiszteleten alapult, amíg meg nem jelent életükben
a NŐ. 1919 - 1920. között Babits rövid ideig szerelmi kapcsolatban élt Ady özvegyével, Csinszkával,
majd elszerette Szabó Lőrincz mennyasszonyát, Tanner Ilonát, akiről egyikük sem volt hajlandó
lemondani. Micsoda versek születtek e szerelmi háromszög nyomán. Babits már a kezdetekkor látta,
hogy Szabó Lőrinc dacos és letér a pályáról.
A másikat méregető gyanakvó figyelem eltávolította őket egymástól, s így elveszett a lehetőség,
hogy a mester –tanítvány viszony igazi barátsággá teljesedjen ki. (van a magyar
irodalomtörténetben párhuzam is: Hamvas Béla és Weöres Sándor kapcsolata). Szabó Lőrincet élete
végén nem csak a magány, hanem a nem rendezett viszony emléke is kísérti. Költői önéletrajzában, a
TÜCSÖKZENÉBEN állít emléket a már nem élő költőóriásnak. A végkövetkeztetés: „Nincs senkim
kívüled”, ami azt jelenti, hogy Babits igazi barát volt.
*
S egyszer csak ott álltunk a huszadik század és a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének, József Attilának Bronzból öntött obeliszkje előtt. Erre feltehetően halála előtt írt utolsó versét, az IME HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT címűt vésték. Örömmel tölt el, hogy a helyszínen elszavalhattam e gyönyörű verset. Ismerjük megrázó élettörténetét és halálát, hogy öngyilkosság volt e, vagy véletlen baleset, ma is megosztott, mind a közvélemény, mind a költő életét kutató szakemberek körében. A szemtanuk elmondása, a baleseti jegyzőkönyvek, az orvosi boncolási adatok alapján mára már tény , hogy baleset történt. József Attila egy eszméletlen korban élt és vágyott a teljes életre, ez a törekvése tragikusan reménytelen volt, ezért nem élhetett békében az emberi világgal, a társdalommal. Harcban állt Babitssal. Babits 1927-től, mint a BAUMGARTEN ALAPÍTVÁNY kurátora nagy befolyásra tett szert a magyar irodalomban . Egy végzetes félreértés kapcsán József Attila rendszeresen támadta. Sokan kritikájának rótták fel, hogy a fiatal költő miatta nem kapott életében Baumgarten- Díjat ,ami valójában egy tévedésen alapult. Babits rajongott József Attiláért, ha valaki, akkor ő tudta igazán, hogy mekkora zseni ez a fiatalember. Miután Szegedről eltanácsolta az egyetem fura ura, külföldön folytatott tanulmányai alatt( a SORBONE- n tanult), bekapcsolódott a munkásmozgalomba, hazatérve belépett a kommunisták pártjába , mely az illegalitásban radikális volt és opportunista, szembekerült velük, megrágalmazták s kizárták maguk közül, más haladó írókkal többek közt Kosztolányi Dezsővel, Várnai Zsenivel, Illyés Gyulával együtt fasisztának nevezték, ami nagyon mély sebet ejtett rajta.
*
Az, ÍME, HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT ( feltehetően utolsó verse, 1937 november végén írta és
december 3 –án meghalt) egy gyönyörű létösszegző alkotás, a teljes reménytelenség verse.
A költő úgy érzi, hogy lehetőségei bezárultak, esélye sincs már az emberhez méltó élethez.
Betegsége elhatalmasodott rajta, nincs kiút, s a költészet sem nyújt már vigaszt számára.
Megnyugvás érződik a versből, a költő már tudja, meglelte hazáját, nincs tovább, s nem térhet
ki sorsa elől, nincs rá szüksége a világnak. A Nyugat nem adja ki verseit, ő lett a „vashatos”,
„a vasgyűrű”(a vasgyűrű kis értékű pénzérme volt, a háborút megjárt katonák kapták emlékül,
devalválódott múzeumba való tárgyakká váltak.) A címet az utókor adta a versnek, a vers első sorát.
Így születnek a legendák, amihez ő is hozzájárult rendkívüli adottságaival és páratlan, őszinte
jellemével.
Sok tévedés és esemény történt élete utolsó időszakában, ami az öngyilkosság pártiakat erősítette.
Elterjedt tévhit volt, hogy József Attila skizofréniában szenvedett és ennek következményeként
követett el öngyilkosságot . Kezelő orvosa, korának ismert pszichológusa Bak József tévesen
diagnosztizálta betegségét s ez aztán végigkísérte élete végéig. A hibás diagnózis És a hibás kezelés
tovább súlyosbította állapotát. 1936 őszén robbanásszerűen hatalmasodott el kiújuló betegsége,
pszichotikus körülmények közé került, amiben közrejátszott egy irreális és reménytelen szerelem.
A szeretett asszony (aki a betegekkel foglalkozott, s aki őt is kezelte). Anyját visszasíró lelke
újra támaszt keresett, a gyermek ősi ösztönével ragaszkodott az őt kezelő asszonyhoz. Vágya
nem valósulhatott meg, becsapottnak érezte magát, mert nem lehetett felnőtt társa. Démoni
erővel törnek ki az ebben az időszakban írt verseiből az indulatok:
…”Kiáltozás”…..”Ki-be Ugrál”…Flórának írt szerelmes versei a magyar irodalom gyöngyszemei,
beleborzong, aki ismeri e szerencsétlen szerelmi háromszög történetét Illyés Gyula, dr. Kozmutza
Flóra Emília és József Attila között.
Utolsó Siestében töltött szanatóriumi kezelése során meglátogatták barátai: Kodolányi János,
Szabó Lőrinc és elment Illyés Gyula is, akivel hosszú ellenségeskedés után kibékültek.
József Attila halála megrendítette az egész írói társadalmat. Flórát annyira megviselte, hogy
nem is tudott részt venni a temetésén. József Attila utolsó neki írt levelét december 4-én
kapta kézhez:
„…Bocsásson meg nekem. Hiszek a csodában, Számomra csak egy csoda lehetséges, önért
meg is teszem. A többi nem rajtunk múlott…….köszönjük az almát….. Ui: Kérem vasárnap ne
jöjjön!”
Kevesen tudják, hogy halála után sem lelt nyugalomra, Balatonszemesen temették el, és az
elmúlt évtizedekben még ötször ásták ki, s temették újra különböző helyeken, míg végre
meglelte végleges nyughelyét a Fiumei-úton e csodálatos sírkertben.
Temetőkerti sétánkat már a kora esti órákban A Petőfi család illetve Mikszáth Kálmán sírjánál
fejeztük be.
PETŐFI
„A szívem dobban, amikor ezt a nevet leírva látom…. ennek a névnek még mindig igen nagy
melegség sugárzik ki minden betűjéből….Ünnepi köntöst öltök máma, és nagyon szépen
óhajtanék írni” így kezdi a Petőfi című írását Krúdy Gyula 1899-ben, amikor is közeledik az a nap
július 31-e, amikor eleven ember utoljára látta őt.
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös? Szabadszállás? ?. ? : 1823.
január 01. –1848 július 31) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet
egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. Mind születési helye, mind halálának
időpontja és helye a mai napig vitatott. Nincs még egy ilyen páratlan személyisége sem
a történelemnek, sem a világirodalomnak, mint ő. Több mint százötven éve szabják és varrják
át a politikai érdekek, ideológiák a ráaggatott köntöst, de szívünkhöz mégis ő áll legközelebb
abból a vérzivataros világból. Elkötelezettsége a haza iránt megkérdőjelezhetetlen. Lírája
páratlan, csaknem nyolcszázötven gyönyörű vers mindössze nyolc év alatt, ennyi idő adatott
neki. valóban ennyi adatott neki? Petőfi neve a magyarság, a hazafi, az ifjúság neve
elválaszthatatlanul összefonódott. Minden versében a nemes egyszerűség és természetesség
szólal meg. „ A néppel a népért, a népnek” vallja a költő. S a Költő felesége Petőfi Sándorné
született Szendrei Júlia a XIX század nagyasszonya, Petőfi hites és szellemi társa, anya, forradalmár,
író, költő és műfordító a női emancipáció első honi élharcosa. Jó itt lenni és leróni tiszteletünket
e nagyszerű, harcos asszony előtt.
Krúdy Gyulát hagytam a végére Irodalmi körünk névadóját, élettörténetét ismerjük.
1878. október 21. én született Nyíregyházán törvénytelen gyermekként a magyar irodalom
egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb prózaírója Krúdy Gyula. Apja az ügyvéd úr 1895-ben
veszi feleségül édesanyját, Csákányi Juliannát, amikor a tíz gyermek közül a legidősebb, az író
már tizenhét éves. A huszadik század első évtizedeiben sorra jelennek novellás kötetei, regényei.
Sokat éjszakázik, kártyázik, lóversenyezik, házassága megromlik. 1912–ben a Szindbád ifjúsága új
stílus korszak kezdete. Megjelenik a Szindbád utazásai. 1913-ban nagy siker a Vörös Postakocsi.
A háború kitörésekor hazaköltözik, magányos és kiábrándult. A Royal szállóban megismerkedik
Várady Gyulánéval és lányával, Zsuzsával. 1918-ban a Margitszigetre költözik. A Tanácsköztársaság
idején mint a Néplap főszerkesztője aktívan részt vesz a forradalmi eseményekben, elválik
feleségétől, és elveszi Várady Zsuzsát. Házasságából egy lánya születik, Zsuzsa. A forradalom
bukása után hajsza indul ellene, műveit nem adják ki, anyagi helyzete megromlik. Súlyos anyagi
gondjai csak nehezen és lassan konszolidálódnak. 1922.-ben öt könyvét is kiadják, 1926.-ban közel
tíz éve lappangó betegsége újból ledönti, szanatóriumi kezelésre szorul, de folytatja régi életmódját.
Pénztelensége egyre elviselhetetlenebbé válik. 1930-ban Baumgartner-díjat kap. Családostul
Óbudára költözik, ismét rászokik az italra, éjszakázásra, újra kórházba kerül, szervi szívbaja,
nehéz légzése, beteg gyomra, máj, tüdő betegségei újra előjönnek. Közben ír, jelentős művei
jelennek meg.
Az ÉLET ÁLOM, a FESTETT KIRÁLY. 1933 tavaszán állapota hirtelen rosszra fordul, szíve mája, gyomra
kezdi felmondani a szolgálatot, kilakoltatási végzést kap. MÁJUS 12. én hajnalban hal meg ötvenöt
éves korában.
A huszadik század magyar prózájának nagyjai közül Krúdy Gyula kötődik, ha öntudatlanul is,
de a legerősebben a hagyományhoz, a múlthoz. Családja és társadalmi osztálya legendáihoz,
ifjúkora kimeríthetetlenül gazdag emlékeihez. Életműve páratlan bőségű. Világa: álom és
valóság, múlt és jelen, költészet és látomás varázslatos keveréke. Amilyen hatalmas ember,
szellemileg is olyan erős volt. Krúdy Gyula munkásságának szerves része volt újságírói tevékenysége.
A XX. század egyik legnagyobb magyar íróművésze a nagy ívű regény, a történelmi freskók mellett a
kisebb terjedelmű műfajnak a hírlapi tárcának volt kiemelkedő jelentőségű mestere, (több mint
kétezer írás). Színes és gazdag tartalmú cikkeinek legértékesebb csoportját azok az írások jelentették,
melyek a magyar irodalomról szóltak.
E műveiben kortársairól és barátairól írt: Adyról, Bródy Sándorról, Molnár Ferencről és Gárdonyi
Gézáról, de nagynevű elődeiről sem feledkezett meg. Petőfi Sándorról, Jókai Mórról, Mikszáth
Kálmánról vagy Reviczky Gyuláról. Munkássága világirodalmi jelentőségű volt. Kertész Imre az első
magyar irodalmi Nobel-díjas író mondta egy beszélgetésben, hogy a sors mindig igazságtalan, ha
nem így lenne, akkor Krúdy Gyulának járt volna egy Nobel-díj akár életében, vagy utána posztumusz.
A huszadik század második felében a kommunista időkben Krúdy Gyulával nem igazán tudtak mit
kezdeni az ideológusok. Nemesi származása, szellemisége, nagyvilági italozó életmódja nem fért bele
az általuk elképzelt ideába . Írói nagyságát elismerték, de háttérbe szorították, művei nem kerültek
kiadásra. Ebben a veszélyes időszakban 1982 október 25-én, ma éppen negyvenegy éve, néhány
fiatal író, költő és újságíró összejöttek Óbudán, és megalakították a Krúdy Gyula Irodalmi Kört. Hősök
voltak, nagy merészség kellett abban az időben irodalmi társaság alakításához, az önkény még erős
volt és éberen figyelt. Célul tűzték ki, hogy a nagy magyar író Krúdy Gyula hagyományait ápolják,
szorgalmazzák az író műveinek újra kiadását, csiszolják saját verseiket, írásaikat, melyeket irodalmi
lapokban jelentetnek meg. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör azóta országos és határokon túlmutató
világhírre tett szert. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör céljai változatlanok. Irodalmi alkotótáborok
szervezése, más irodalmi körökkel, társaságokkal való jó kapcsolattartás, minél szélesebb körben
ápolni az író emlékét, és minél több helyen ismertetni Krúdy-műveit, munkásságát.
Krúdy Gyula művei, szellemi hagyatéka világszínvonalú, része az egyetemes világirodalomnak.
A Krúdy Gyula Irodalmi Körnek van múltja, dicső múlt, ami kötelez. Van jelene, de jövőt is teremt.
Megalkuvás nélkül viszi tovább Krúdy Gyula szellemi hagyományait. Megsüvegelendő és dicséretes
dolog, elismerést, megbecsülést, felkarolást érdemel itt a XXI. század elején, a harmadik évezred
küszöbén.
2023. június 23.
Gyárfás Tamás alias Stamler Toncsi
PETŐFI SÁNDOR VII. KERÜLETI ÉVEK
Petőfi Sándor a világirodalom öt legjobb költője között említik. Petőfi szerint Shakespeare a világirodalom fele. Kérdés, hogy ki a többi. Az irodalomtörténészek szerint Petőfi minimum 4 helyen született, több mint 6 helyen halt meg, 54 nyelvre fordították le műveit. Kínában több szobra van, mint Magyarországon.
A költő 9 helyen járt iskolába, a jegyzetek szerint 200 településen járt, 100 helyen írt verseket. Többségben datálta a verseit, 846 látott napvilágot, ebből 200 szerelmes vers, 100-at Szendrey Júliának írt. A legenda Budapesten belül sok helyen lakott. Az Astoria szálló helyén Zrínyi Fogadó működött, a mellette levő házban írta a János vitéz egy részét.
Petőfi Sándor vándorszínészként járta az országot, de komoly szerepekhez nem jutott, színészeket szolgálta vízzel, étellel. Későbbiekben a színésztársulat súgónak használta, jó memóriája miatt, szerepek forgatókönyvét gyakran másolta. Jókai Mór gyenge színésznek tartotta, a halkan beszélő orrhangja miatt. Váratlanul haláleset történt, a Lear királyban a bohócot kellett volna eljátszani. Petőfi minden színész szerepét tudta, ezért rá esett a választás. Jókai ezennel elismerően nyilatkozott.
SCHILLER-HÁZ Dohány utca 16.
A mai Dohány u. 16. szám alatt állt az 1838-as árvíz után újjáépült Schiller-ház. A költő házasságát követően ez volt az első főbérleti lakása, Egressy Gábor színészbarátja szerezte nekik. Az első emeleti lakás mindhárom szobája az utcára nézett, az első szoba volt Petőfiéké, a középső az ebédlő, a zárt ajtó mögötti pedig Jókai szobája volt. Jókai leírása szerint Petőfiék szerény bútorzattal rendelkeztek. A bútorok értéke 151 forint, 53 krajcár körül mozgott. Az ebédlőben egy asztal, 12 faszékkel, Biedermeier kanapé és székek, varróasztal, kerekasztal, dívány, könyvállvány. A költőnek zöld posztóval bevont íróasztala volt, rajta ernyős asztali lámpa, öntöttvas tintatartó, cseréphamutartó. Júliának is volt berendezett íróasztala. A francia forradalom alakjairól portrék, vívókard, vívókesztyű, vívómaszk, hegedű, olajfestmények, acél-rézmetszetek. Petőfi szüleiről és Arany Jánosról festmény. Aranykeretben foglalt Petőfi házaspárról olajfestmény. Petőfinek gazdag könyvgyűjteménye volt 160 darab, Júliának 212 példány kottája.
Jókai így emlékszik: „semmijük sem volt és mégis milyen boldogok voltak… és énnekem ezt az ő boldogságukat mindennap kellett látnom”.
Innen indultak útjukra a Pilvax kávéházba a márciusi ifjak. Valószínűség szerint a Nemzeti dalt 1848. március 13-án írta ebben a lakásban.
Jókai és Petőfi összekülönböztek, Laborfalvi Róza miatt. Petőfi szerint a hölgy méltatlan feleségjelölt Jókainak. Soha nem békültek ki. Jókai így érzett: „a barátság csak érzelem, de a szerelem szenvedély – azok ne kelljenek egymással tusára, mert az első vérzik el”.
Jókai elköltözött 1848 júniusában és egy hónappal később Petőfiék. Jókai helyére Petőfi szülei, a Vácról felhozott Petrovics István és Hrúz Mária költöztek.
A magas lakbért nem tudták fedezni, ezért Petőfi a szüleivel egy olcsóbb lakásba költöztek, Királyi Pál utca 18. sz. egyemeletes Szupp-házba, szintén egy háromszobás lakást béreltek.
MARCZIBÁNYI-HÁZ Síp utca-Dohány utca sarok, Rákóczi út 12.
A Marczibányi-házban Petőfi legényként először 1845-ben lakott Egressy Gábornál, a Nemzeti Színház színészével, akivel vándorszínészként járták az országot.
Petőfiék harmadik s egyben utolsó főbérleti lakása a Marczibányi-házban volt. A második emeleti lakásában május 29-től július 3-ig laktak. A Dohány utcára néző két utcai és egy udvari szobából álló lakásban Petőfiék már hárman laktak, Zoltán fiuk 1848. december 15-én megszületett.
Petőfi a ház hátsó, Dohány utcai melléklépcsőházának grádicsán baktatott fel katonatiszti ruhában. Petőfiék július 3-áig maradtak ebben a lakásban, majd elhagyták Pestet, s a lakás kulcsait a szomszédokra bízták, 46 forint lakbértartozást hagyva maguk után. A lakás bútorait a gondnok a Kerepesi (mai Rákóczi) út 7. szám alá vitette, mert a lakást új bérlőknek adták ki. Az osztrák csapatok felkutatták Petőfiék megmaradt ingóságait, s 1850. január 31-én árverésre bocsátották.
A házat 1936-ban bontásra ítélték, Hódisz Pálné, a lakás akkori tulajdonosa tudta, hogy nevezetes falak között működteti varróműhelyét. A ház végnapjairól tudósító újságírónak szomorúan mutatott Petőfinek a falon függő arcképére, mondván „költöztetik a Sándort”. A cikket – álnéven – Hatvany Lajos író, irodalomtörténész írta. A két eredeti cserépkályhát és az udvar márvány kútját kimentette, de a kályhák odavesztek az ostrom alatt, a kút ma is látható a Bajza utcai épület falánál.
MŰVÉSZEK VÉDNÖKE
Báró Hatvany Lajos író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja, bölcsészdoktor „cukorgyáros” fia. A köztudatban úgy szerepel, hogy az „utolsó mecénás”. Nem véletlenül maradt rajta ez a név. Hárman megalapították 1908-ban a Nyugat című folyóiratot: Hatvany Lajos, Ignotus Pál és Fenyő Miksa. A 20. század első negyedének a legolvasottabb irodalmi lapja volt. Kemény kritikákat fogalmaztak meg a Nyugatban publikáló írók; Babits Mihály, Ady Endre, Krúdy Gyula, József Attila. Kollegájával Osvát Ernővel személyes konfliktus miatt, Berlinbe távozott. Később hazatért Magyarországra, a Pesti Napló és az Esztendő lapok szerkesztője lett. Társalapítója volt a Vörösmarty Akadémiának. A Tanácsköztársaság végén Bécsbe emigrált, a lainzi Hermész-villát bérelte ki. Az irodalmi élet prominens személyeit látta vendégül. Krúdy Gyula egyik levelében írja feleségének Zsuzsának a lainzi tartózkodása alatt: „ a beszélgetésünk során még nem jutottam el odáig, hogy egy kis összeget kérjek Lajostól. Úgy tűnik az asszonynál van a pénz.” Magyarországi tartózkodása alatt, több alkalommal támogatta Krúdy Gyulát.
Hatvany Lajos 1927-ben Magyarországra tért, a Horthy-rendszert kritizáló írásai miatt börtönre ítélték, de külföldi nyomásra kegyelmet kapott. Későbbiekben Párizsban és Oxfordban élt. Hatvany Lajos első várbéli palotája a Tárnok utca 5. szám alatt állt, termeit könyvekkel töltötte meg, és már ott is egymásnak adták a kilincset az írók. 1919-es emigrációja után írta neki egy levelében Schöpflin Aladár: „Minden héten négyszer sajnálom, hogy nem mehetek fel Tárnok utcai házad teraszára, egy órára beszélgetni veled.”
A Bécsi kapu téri villát Hatvany jóval 1927-es hazaérkezése után, 1932-ben vásárolta. Hat évig lakta, ez idő alatt komoly irodalmi élet folyt a házban, és alapító helyszíne lett a Szép Szó című folyóiratnak. 1938-as újbóli emigrálása után Hatvany eladta az épületet, amiről így írt: „Bécsi kapu tér eladva, vagyonváltságra elmegy az ára. Nem akarok több lakást. Hotelszobák lakója leszek.”
Hatvany 15 ezer kötetes könyvtárát egy Duna-parti pincébe vitette, de a háború alatt egy felrobbant lőszeres teherautó miatt a pincébe betört a víz, és gyűjteménye odalett.
Véglegesen 1947-ben hazaköltözött, a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán tanított.
Hatvany élete végéig Petőfi Sándor életútját kutatta. A „cukorbáró” irodalmi hagyatéka felbecsülhetetlen kincs a magyarság számára. Lajosnak két fivére volt. Sándor Ferenc, aki különleges látásmóddal rendelkező festőművész, műgyűjtő és művészet szakértője. Bertalan, a gazdaság irányítása mellett a keleti kultúrák és nyelvek kutatójaként vált ismertté.
Hatvany Lajos barátsága Adyval különleges volt. Kiforrott, megérett kritikákat fogalmaztak meg a jelen irodalmi életről.
Sok ellentmondás kileng életútjában, származása, és hivatása között. Első irodalmi sikereit német nyelvterületen érte el. Ennek ellenére a magyar irodalom megszállottja volt. Nyelvtudása és rátermettsége ellenére tudását a külföldi karrier helyett, szülőföldjén kívánta kamatoztatni.
Köztudott, hogy Hatvany rajongott Petőfi munkásságáért. Kutatta életét, egykori lakhelyeit felkereste. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia utolsó lakhelyén - Jókai is ebben a házban élt ekkor - a budapesti Rákóczi út 12. sz. alatti társasház udvarán lévő ivóvízkutat kimentette a ház bontásakor. A Feszty-Jókai villa kertjébe szállíttatta, a mai napig ott fellelhető.
Hatvany Lajos magánéletéről sok információ olvasható. A szerelem őt sem kerülte el, tagadhatatlan tény, hogy bordélyházban ismerte meg a hányatott sorsú Kovács Juliannát, gyermekei édesanyját. Hivatalosan három felesége volt, de egyik sem ajándékozta meg gyermekkel.
A törvénytelenül született gyermekei Viola és Károly, a Hatvany nevet viselték, apjuk elismerte őket. Édesanyjukkal éltek, Lajos Budán villát bérelt a családjának, gondjukat viselte. Hatvany Lajos kiköltözött Berlinbe, ott ismerte meg feleségét Winsloe Christa-t német írónőt, aki leszbikus volt, elváltak. Második felesége Marton Erzsébet, ez sem volt tartós kapcsolat. Harmadik és utolsó felesége Somogyi Béla újságíró lánya, Somogyi Jolán.
Bajor Gizi színésznőhöz szerelmi szálak fűzték, de a művésznőnek ekkor már vőlegénye volt. Hatvanynak pedig felesége és kettő törvénytelen gyermeke. Bajor Gizi visszatért vőlegényéhez, aki megbocsájtott neki, feleségül vette.
Hatvany Lajos bölcsészdoktor, irodalomtörténész volt. Az izgalmas magánéletet élő „cukorgyáros” leszármazott, hatalmas vagyonnal rendelkezett, semmi sem állhatott útjában. A felbecsülhetetlen, személyes kapcsolatokra épülő kutatásai, hiteles, tudományos alátámasztásokkal kerültek a levéltárba.
Az irodalmat szeretők tudják, hogy felfoghatatlan veszteség lett volna a magyar művészetnek, ha a „cukorgyáros” nem támogatta volna nagyjainkat; Krúdy, Ady, József Attila, Tóth Árpád művészetüket. Az irodalomtörténész, bölcsészdoktor Hatvani ezenkívül finanszírozta lakhatásukat, gyógyításukat. Kastélyaiban hosszabb időre fogadta vendégül a költő óriásokat.
Nagyra tartom „cukorbárót” mint embert, mint írót, kutatót, a tisztánlátó sokoldalú Hatvany Lajost.
Szerencsésnek tartom magam, hogy körbejárhattam életútjának egyrészét.
Budapest, 2023. január 31.
Németh NYIBA Sándor
író, költő
a Magyar Kultúra Lovagja
NYÁRI EMLÉK - VEZETETT IRODALMI VÁROSI SÉTA NAGYJAINK NYOMÁBAN,
NÉMETH NYIBA SÁNDORRAL, A KRÚDY GYULA IRODALMI KÖR ELNÖKÉVEL.
Németh Nyiba Sándor életcélja, a Krúdy Kör - már 41 éve fennálló - méltó ápolása. Feladatának tekinti, hogy átadja tudását mind az irodalommal kapcsolatban, mind nagy költőink, zenészeink, festőink életéről, munkásságáról.
Ez évben is hetente voltak Krúdy estek, kéthavonta irodalmi táborok, és, hogy ne legyenek "üres járatok” többször szervezett vezetett irodalmi sétát pl. a Fiumei temetőbe, ahol nagyjaink sírjai találhatók. Rengeteg információval bővítette meglévő tudásunkat, akik részt vettek a sétán, biztosan emlékezetes marad számukra.
Egy forró augusztusi délután egy újabb találkozóra hívott bennünket elnökünk. A nagy meleg ellenére is mintegy 40-en találkoztunk ezen a városi sétán a Ferenciek terén - a kútszobornál.
Innen első állomásunk Ady múzeumához vezetett. Ezt az Ady - emléklakást születésének századik évfordulójára, a költő emlékére 1977-ben hozták létre. Ez volt Ady utolsó lakása, amit Boncza Berta, Ady felesége örökölt apja halála után, és a házaspár 1917 őszétől, mintegy 2,5 évet lakott itt a költő haláláig. A múzeumi látogatáson nagyszerű tárlatvezetést kaptunk.
Tovább sétálva a Centrál kávéházhoz értünk, ahol Pilinszky János domborműve található. Megtudhattuk, hogy Pilinszky tanítványa és nagy tisztelője kezdeményezte, hogy az íróról emléktábla/szobor készüljön. Végül egy háromdimenziós keretes kép született, és azért került a Kávéház falára, mert Pilinszky János gyakran tartózkodott ott. Pilinszky János a jobb kezében cigarettát tart és a füstje Négysoros c. versének szövegét tartalmazza. A szobrot Tóth Dávid szobrászművész alkotta, akit Nobel -díjra is jelöltek. Pilinszkyn kívül idejárt még Ady, Babits, Szabó Lőrinc és Karinthy is. Utunk során érintettük a Károlyi kertet, ez egy gyönyörű kicsi városi park, kis patakokkal, gyönyörű fákkal kialakítva. A park tulajdonképpen az egykori Károlyi-palota kertje, a Károlyi család tulajdona volt.
A következő megállóhely a Magyar u. 20 szám volt. Miért érdekes ez számunkra? Megtudhattuk Németh Nyiba Sándor elnökünktől, aki érdekes történeteket mesélt. Ez a lakás Pilisi Róza, magyar írónő, művelt kurtizán, "a magyar kaméliás hölgy" tulajdona volt.
Krúdy Gyula szerint apja ismeretlen katonatiszt volt, aki elcsábította egy pilisi orvos lányát, Láng Borbálát, és ebből a románcból született Pilisi Róza, akit nagyszülei neveltek Pilisen, de amikor 17 évesen teljesen egyedül maradt, egy huszártiszttel a fővárosba szökött. A kapcsolatuk nem tartott sokáig. Egy virágboltban kezdett dolgozni, hogy eltartsa magát, itt figyeltek fel rá a város előkelőségei, majd Apponyi Albert lakást vásárolt a számára. Itt egy szalont rendezett be, mely igen jól jövedelmezett, hiszen előkelő urak jártak hozzá. Ebből a pénzből egy fényűző otthont alakított ki a Magyar u. 20 szám alatt, amely bordélyházként is működött. Szalonjában megfordultak politikusok, híres írók, hercegek és királyok is. Krúdy Gyulának sokáig a múzsája volt Pilisi, többek között A vörös postakocsiban is visszaköszön az alakja. A "madamnak" komoly szerelmi viszonya volt Pekári Gyulával, aki író, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár és miniszter volt. Erről a szerelmi viszonyáról Krúdy is megemlékezett, és mivel fény derült a titkos kapcsolatra, emiatt Pilisi öngyilkosságot kísérelt meg, bár a kiérkező sebészorvos szerint a lövés szögéből ítélve valaki más húzhatta meg a ravaszt. Krúdy Pekárra terelte a gyanút írásaiban, ami miatt a két férfi kapcsolata végérvényesen megromlott, és Pekár Gyula tönkretette Krúdy Gyula életét.
Innen tovább sétálva felidézte elnökünk, hogy a sarkon volt régen egy fogadó Asztrik néven, ahol Petőfi Sándor lakott. Amiért ez fontos, hogy Petőfi itt írta meg a János vitézt 6 nap és 6 éjszaka alatt. Ez a fogadó ma már nincs meg. Petőfi egyébként Budapesten, több helyen is lakott, többek között a Rákóczi út 13 szám alatt is. Itt 3 év, 3 hónapig lakott Szendrei Júliával és fiával az emeleten. Akkor itt lakott fél évig Jókai Mór is Petőfiék albérlőjeként.
Sétánkat folytatva a Király utcába érkeztünk, ahol Krúdy Gyula lakott. Ez volt első bp.-i lakása.
Mivel élete sokkal inkább szerelmi botrányaitól, mintsem a magánéletében elért sikereitől volt hangos, így az apjától kapott, a jogi egyetemre szánt tandíjat is gyorsan elverte. Ezért novelláit az Egyetértés című lapnak küldte el, ahol a szerkesztő a 28 éves Spiegler Arabellát bízta meg az értékelésükkel. Hamar egymásba szerettek, majd két év után Krúdy elvette feleségül Bellát. Az esküvőt Krúdy apja akadályozta meg, mert úgy gondolta fia végleg elzüllik egy írónő mellett. A házasságukból 3 gyermek született. Krúdyt egyértelműen első felesége segítette az irodalomhoz.
Krúdy házassága mégsem sikerült, mert a kicsapongó életet nem hagyta abba. Krúdy életében szeretők jöttek és szeretők mentek, de a válás gondolata addig nem merült fel, amíg meg nem szöktette aktuális szeretője kiskorú lányát, Zsuzsát. A lány 21 évvel volt fiatalabb Krúdynál. Siófokon, egy nyaraláson, a Royal szállóban ismerkedtek meg. Úgy szöktette meg a lányt, akit a szülők az állomásról visszavittek, de később újra találkoztak, és akkor már össze is költöztek. Krúdy válása évekig tartott, közben Zsuzsától is született egy lánya.
Következő pont a Kazinczy u. 55, ahol elsétáltunk Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus kocsmája előtt, melyet 1987-ben nyitott meg.
Az Oktogonhoz közeledve az Andrássy út felőli végén álltunk meg, ahol Jókai Mór szobra látható szemben az Ady Endre szoborral.
Nem messze innen épült a Palermo Hotel, ahova Krúdy Gyula gyakran járt.
Tovább folytatva sétánkat az Andrássy úton, baloldalon helyezkedett el a Japán kávéház. A pesti művészvilág valamennyi szakmai területéről jártak ide, híres asztaltársaságai voltak költőkből, írókból, újságírókból. A teljesség igénye nélkül Kassák Lajos, Szép Ernő, Nagy Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Rejtő Jenő, Bródy Sándor és József Attila is.
Természetesen elnök úrnak ide vonatkozó aforizmája is volt. József Attila egyszer nagyon berúgott itt a kávéházban, és Nagy Lajos kísérte haza. József Attila egész úton panaszkodott, hogy őt mellőzik, nem tartják nagyra. Amikor már a lakás ajtaja előtt álltak, Nagy Lajos megjegyezte József Attilának: az a te bajod Attila, hogy azt hiszed, mindent te találtál ki, pedig én sem... :-)
Közben az Andrássy útra értünk, ahol a nagyon híres Három Holló vendéglő található, Ady egykori törzshelye. A kávéház közvetlenül az Opera mellett volt, a mai Hajós utca, Andrássy út sarkán. Adyt budapesti évei alatt esténként általában itt lehetett megtalálni. Krúdy Gyula is sokat járt ide, leírása szerint egy füstös, gyanús, vörös plüsskanapés félvilági hely volt. A színház épület két oldalát 2 márványszfinx szobor ékesíti, Stróbl Alajos munkája. Ez azért is érdekes, mert Ady egyik éjszakába nyúló nagy ivászatkor meglovagolta az egyik szobrot igencsak illuminált állapotban, mert Lédát vélte felismerni a nőoroszlánban. Azonban a szobor levetette a nagy zsenit, aki komolyabb sérülést is szenvedett. Ady később ebből novellát írt Haragos Szfinx címmel.
Az Andrássy út 6. számhoz érve látjuk azt az épületet, ahol József Attila 1928-tól két éven át egy cselédlakásban élt, vagy inkább nélkülözött, mert a lakásban a réz ágyon kívül nem volt semmi. Nem volt pénze fűtésre, alig evett, és volt, hogy napokig ki sem mozdult, de még az ágyából sem. Ebben az időben Vágó Mártával volt kapcsolata.
Tovább sétálva a mai Pilvax köz 1-3. számú épület helyén állt a híres, történelmi nevezetességű Pilvax kávéház és étterem. Itt kezdődtek el 1848. március 15-én a reggeli órákban a forradalmi események, a márciusi ifjak vezetésével, akiknek a politikai célja elsősorban egy felelős magyar kormány és népképviseleti parlament felállítása volt. Itt fogalmazták meg a 12 pontot is magában foglaló „Mit kíván a magyar nemzet, legyen béke, szabadság és egyetértés..." kezdetű kiáltványt. A Pilvaxról egyébként először Petőfi Sándor neve merül fel bennünk az ismert történelmi események miatt.
Sétánk során a következő fontos helyszín a Petőfi Sándor utca 6. számú épület. Itt volt a lakása és női kalapboltja Léda (Brüll Adél) nővérének, Bertának 1912-ig, amikor is lebontották az épületet. Ezt főleg Léda miatt fontos megemlíteni, hiszen Ady Endrének különös kapcsolata volt Brüll Adéllal, akihez Ady kb. 70 verset írt. Ady a Léda- szerelem időszakában többször is megfordult Bertáéknál.
Elérkeztünk a mostani Zara üzlethez, ahol régen Cserépfalvi Imre nevével fémjelzett könyvkiadója volt. Szerződtetett írói közé tartozott többek közt Kassák Lajos és József Attila, valamint a Cserépfalvi Könyvkiadó adta ki a Szép Szó című irodalmi folyóirat első évfolyamát.
József Attila Kiáltozás című kötetét is ő jelentette meg, de sajnos nem fogyott belőle egy példány sem, hiába járt be naponta érdeklődni a költő. Végül megsajnálva József Attilát, maga Cserépfalvi vett meg 3 db-ot a könyvből, hogy elhitesse vele, hogy valaki vásárolt belőle.
Mivel József Attila életében sosem kapott Baumgartner- díjat,(tudjuk az okát) hiszen megsértette Babits Mihályt, mert kritizálni merte verseit, azzal a megjegyzéssel, hogy azok gyengék, még van mit tanulnia, sőt Babits jó pár versét át is írta József Attila.
A nagy Baumgartner díjat végül is halála után kapta meg posztumusz, és a díjhoz járó pénzből testvérei, Jolán és Etelka kezdeményezésére Cserépfalvi Imre adta ki, majd 2 X 2000 kötetet nyomtattak még ki utólag.
Közben a Magyar Király Szállodához értünk. Az épület a Vörösmarty tér és a Roosevelt tér között húzódik, majdnem a Váci utca folytatása. Krúdy és Ady kedvenc helye volt.
Utunk következő állomása az Aranykéz utca, a Régi posta utca és a Türr István utca között húzódik. Itt működött az 1800-as években az Aranykéz Fogadó. Vágó Márta lakott itt e helyen, a mai Pipacs bár helyén. Az épület 1914-ig üzemelt, majd elbontották. Az Aranykéz utca az egykori Aranykéz fogadó után kapta nevét.
Ez a hosszú, egész délutánt-estét átfogó séta mintegy 4 és fél órán át tartott, 15 km-t tettünk meg összesen. Németh Nyiba Sándor elnök úr fáradhatatlan lelkesedéssel mutatta be a fontos helyeket, Szénási Sándorral, a Krúdy Irodalmi Kör versszakosztály-vezetőjével együtt sok érdekességet mesélt. A nagy meleg és a hosszú út ellenére is lelkes maradt a csapat egy része, akik végig jártuk ezt a páratlan és élményekben gazdag programot.
Ezekért az élményekért is érdemes ehhez a kivételesen egyedi, összetartó, nívós Irodalmi körhöz tartozni. Köszönjük Elnök úrnak a munkáját, minden elismerésünk rendkívüli tudásához.
Horváth Edit
Krúdy bronzérmes költő
